e-mail:
info@diatra.hu
Telefon: +36 20 975-6934
Mérnöki precizitás
- alkalmazható gyakorlati megvalósítás
Címketervezés és tápérték számítás a gyakorlatban
Tréningünk az élelmiszer gyártókat segíti az élelmiszerek jelölésében
való eligazodásban, és a tápértékek számításban.
Jelölés tervezése, vizsgálata
|
Nem biztos a dolgában, gyorsan, pontosan, korrekt áron átvizsgáljuk forgalmazni kívánt élelmiszerének jelölését, és pontosan jelezzük a hibákat, javaslatot teszünk a megfelelő jelölésre. Inkább tervezzük meg mi? Természetesen ez is lehetséges...
|
06 20 975-6934
info@diatra.hu
Üzemek, technológiák és termékek tervezése, fejlesztése, gyakorlatias szemléletmóddal.
Hívjon minket!
06 20 975-6934
Mi az a dunsztolás és miért nem használja az élelmiszeripar?
Sokszor halljuk, "már a nagymamám is így csinálta
és semmi baja nem lett a terméknek"
Itt rögtön annyit hozzá tennék, nem biztos, hogy nem lett semmi baja
a lekvárnak, lehet csak nem vették észre. Hisz nem csak akkor lehet
romlott egy termék, ha penészes.
Üzemi körülmények között manapság a leggyakrabban használatos tartósítási mód lekvároknál a hőkezelés, a...
Mi is az az ételallergia és étel intolerancia?
Mi a jelentőségük az élelmiszer iparban?
A két kifejezést sokan azonosnak gondolják, de a valóságban mást jelentenek. Még az intoleranciáért az emésztőrendszer a felelős, addig az allergiáért az immunrendszer...
Kocsis Bálint
mesterszakács - séf
a "CSÍKOS" márka tulajdonosa
Élelmiszerek jelölése?
5+1 hiba amibe a legtöbben belesétálnak...
Élelmiszert előállítani, kereskedelme forgalomba hozni, nem annyira könnyű feladat, mint ahogy azt a laikusok gondolják.
A kereskedelembe kerülő élelmiszernek finomnak, kreatívnak kell lennie, elvárás, hogy csomagolása legyen praktikus, figyelem felkeltő, természetesen legyen biztonságosan fogyasztható, valamint gazdaságosan előállítható.
Ha ez mind nem lenne elég, az élelmiszereknek és jelölésüknek több előírásnak is meg kell felelniük. Jelen cikkünkben a jelöléssel kapcsolatos előírásokat, és a velük kapcsolatos problémákat feszegetjük.
Amennyiben a kezdeti problémákon túljutottunk és van egy gazdaságos, piacképes termékünk, a forgalomba hozatal előtt, megfelelő jelöléssel kell ellátni. Természetesen a design nagyon fontos szempont, de most, a tartalmi részekre szeretnék kitérni.
Az élelmiszerek jelölésének előírásait a 1169/2011 EU rendelet szabályozza, de a konkrét élelmiszertől függően további előírások is vonatkozhatnak rá, pl. a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai.
Mondhatnám, hogy nem nagy kunszt, minden le van írva, csak alkalmazni kell az előírásokat. Ez a kijelentés igaz is lehetne, de a valóságban, legalábbis tapasztalataink szerint ez nem ennyire egyértelmű. Többször találkozunk nagy cégek termékei között is olyan jelöléssel ami nem felel meg az előírásoknak, de kisebb élelmiszeripari vállalkozások termékei, pár kivételtől eltekintve szinte mindig tartalmaznak kisebb - nagyobb hibákat.
Okozhat ez problémát?
Igen.
Egyrészt hatósági ellenőrzésnél bírságot szabhatnak ki, ami- mivel a
hibás tétel mennyisége alapján kerül megállapításra, igen tetemes
lehet.
A másik probléma, hogy ha nem megfelelő tájékoztatást adnak a
termékekkel kapcsolatban a vásárlóknak, akkor azok elpártolhatnak
Önöktől.
Mi lehet az oka annak, hogy olyan sok a hibás jelölés?
Tapasztalataink szerint két fő okot tudunk megkülönböztetni:
1: Az élelmiszergyártó nem is törekszik rá, hogy megfelelő legyen a jelölés.
Ebben az esetben igazából nekünk nincs mit tennünk, előbb - utóbb a hatóság végezni fogja a munkáját, és feltehetően ennek következtében megváltozik majd a vállalkozó hozzáállása is....
2: Az
élelmiszergyártó törekszik a megfelelő jelölés elkészítésével a
megfelelő tájékoztatás megadására, de átfogó szakmai tudás és
tapasztalat híján, vagy valamit nem vesz figyelembe, vagy valamit
félreértelmez.
Sajnos a hatóság előbb - utóbb ebben az esetben is tenni fogja
a dolgát, bár kétségtelen, hogy ebben az esetben a vállalkozó joggal
érezheti magát kiszolgáltatott helyzetben.
Mit lehet tenni, hogy elkerüljük a fenti problémát? Természetesen a legkézenfekvőbb megoldás, ha egy megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkező szakembert kérünk fel a jelölés tartalmi megtervezésére, vagy ellenőrzésére. Amennyiben ezt a megoldást választaná, örömmel állunk segítségére. :)
A másik megoldás, hogy megpróbálják a lehető legjobban elkészíteni a jelölést, amihez jelen cikkünkben próbálunk segítséget adni.
Sajnos egy rövid cikkben mindenre nem tudunk kitérni, de az 5+1 leggyakrabban felmerülő hibákat megmutatjuk Önöknek:
1: A termék neve
nem megfelelő
Nagyon sok hibát követnek el ezen a ponton. Alapvető szabály, hogy a
termék neve nem lehet megtévesztő.
Nem hívhatom a termékemet "almás homoktövis italnak", ha az
almatartalom 60% a homoktövis tartalom 10%. Ebben az esetben
"homoktövises almaital"-ról beszélhetünk.
Többször okoz problémát az MÉ előírásainak való nem megfelelés is.
Egy példánál maradva: gyümölcsszörpnek csak abban az esetben
hívhatunk egy terméket, ha annak vízben oldott szárazanyagtartalma
legalább 60 ref % és gyümölcstartalma min. 33 % (MÉ 2-601/2/1).
2: Összetevők jelölése
Itt nagyon sokan
követnek el hibát, mert bár azt szinte mindenki tudja, hogy
minden összetevő felsorolása csökkenő sorrendben kötelező, de
számos előírás tovább bonyolítja a helyzetet.
Gyakran találkozunk azzal a hibával, hogy egy összetett komponensnek
nem jelölik az összetételét. Pl. amennyiben balzsamecetet tesznek
egy termékbe nem elegendő azt feltüntetni. A balzsamecet után
zárójelben annak összetevőinek a felsorolása is szükséges.
Szintén gyakori hiba, hogy az adalékanyagot a nevével jelölik a felsorolásban, ami félig ugyan jó, de a rendelet előírja, hogy adalékanyagokat vagy az E számukkal, vagy nevükkel és a csoportnevükkel kell feltüntetni. Azaz: nem "ciromsav" hanem pl. "étkezési sav: citromsav".
Szintén sokan nem veszik figyelembe azt az előírást, hogy amennyiben a termék nevében hivatkozunk egy összetevőre, vagy grafikailag azt megjelenítjük a csomagoláson, annak mennyiségét %-ban kifejezve fel kell tüntetni az összetevők felsorolásánál.
3: Allergének jelölése
Az a pont némileg az előzőhöz kapcsolódik, ugyanis az összetevők közül a 1169/2011 EU rendelet szerint allergénnek minősülő összetevőket ki kell emelni. Ezt az előírás az összetett alkotórészekre is vonatkozik, és többnyire aláhúzással, vagy vastagabb esetleg más színű betűvel érdemes megtenni.
Az allergénekkel és jelentőségükkel kapcsolatban korábbi cikkünket itt olvashatja el.
4: Tápértékadatok jelölése
2016.
december 13 óta néhány kivételtől eltekintve, minden csomagolt
élelmiszeren kötelező feltüntetni az átlagos tápérték adatokat.
Amennyiben ezek hiányoznak, az már önmagában is eléggé súlyos
hibának számít. Sokszor találkozunk olyan jelöléssel ahol látható,
hogy a gyártó próbálta az adatokat feltüntetni de ezt nem
megfelelően tette.
A rendelet pontosan megszabja, hogy a jelölésnek milyen adatokat,
milyen sorrendben kell tartalmaznia, valamint az adatok
meghatározásának módszereit is pontosan előírja.
A nem így készült tápértékjelölés nem megfelelő, és sajnos egy másik
hasonló termékről lemásolt tápértéktáblázat sem elfogadható, hiszen
a számítást vagy mérést jegyzőkönyvvel kell tudni igazolni.
5: Minőség megőrzési idő:
Többször
találkozunk "lejárati idő:" illetve "szavatossági idő:" jelölésekkel
amik élelmiszerekre nézve nem értelmezhetőek.
Egy élelmiszernek vagy minőség megőrzési ideje, vagy
fogyaszthatósági ideje lehet. Akit érdekel mi a különbség és
mikor melyiket kell alkalmazni
olvassa el korábbi
cikkünket itt.
Gyakoribb hiba, a dátum nem megfelelő formátumban való jelölése. Logikusnak tűnik a Magyarországon elterjedt (év, hó, nap) jelölés, azonban ez nem megfelelő. Az EU harmonizáció miatt az élelmiszereken a dátumot (nap, hónap, év) formátumban kell megjeleníteni, és amennyiben ezt kódolt formában teszik, a jelentésükre fel kell hívni a vásárlók figyelmét.
Azaz helyes a " Minőségét megőrzi: 08. 04. 18. (nap, hó, év)" és a "Minőségét megőrzi: 08. április, 2018" jelölés.
+1 Termékkel kapcsolatos állítások:
Természetesen
érthető, hogy a termék eladásának érdekében a gyártók szeretnék
kiemelni annak előnyös pl. élettani hatásait. Ezen a téren azonban
nagyon körültekintően kell eljárni. Az élelmiszerek tápanyag
összetételére és egészségre vonatkozó állításokkal kapcsolatos
lehetőségeket a
1924/2006 EK rendelet szabályozza.
Tömören a lényeg: a termékkel kapcsolatban állítást csak akkor
fogalmazhatunk meg ha az a termékre vonatkozó tudományos
vizsgálatokkal igazolható. Azaz a magas C vitamin tartalmú
homoktövis italról nem állíthatom, hogy jótékony hatással van
az immunrendszerre.
Mivel a C vitaminról tudományosan bizonyítható, hogy van ilyen hatása helyesen az állítást a következő képen lehet megfogalmazni: " A C vitamin jótékony hatást gyakorolhat az immunrendszerre, 100 ml termék 80 mg C vitamint tartalmaz."
Az alkalmazható állításokról pozitív lista készül, tehát csak azok használhatóak amit a rendelet megenged.
Ez az előírás nem csak a címkére, hanem minden termékismertetőre is vonatkozik!
Remélem rövid kis cikkünk segítségükre lesz a helyes élelmiszerjelölés elkészítésében, hiszen gyakori hibákat emeltünk ki.
A táméval kapcsolatos kérdésekkel, örömmel állok rendelkezésükre.
Traszkovics Zsolt
élelmiszermérnök
Néhány példa:
|
Képileg hivatkozik összetevőkre, de a felsorolásban nincs kiemelve a %-os mennyisége. |
|
A molnárka nem szerepel a felsorolásban, összetett alkotok
összetétele nincs jelölve (molnárka, kőrözőt), allergének
jelölése hiányzik, dátum formátuma nem megfelelő, Van egy további hiba is. Aki megtalálja és jelzi felénk, 5% kedvezményt kap jelölés ellenőrzése szolgáltatásunkból... :) |
||
Tetszett a cikk? Kövesse cégünk közösségi oldalát, és további cikkekkel, érdekességekkel lepjük meg időről időre.