DIATRA Mérnöki Iroda Kft.

e-mail: info@diatra.hu
Telefon: +36 20 975-6934
Youtube csatornánk

 

Mérnöki precizitás

- alkalmazható gyakorlati megvalósítás

 

 

Címketervezés és tápérték számítás a gyakorlatban


Tréningünk az élelmiszer gyártókat segíti az élelmiszerek jelölésében való eligazodásban, és a  tápértékek számításban.

 

 

 

 


 

Jelölés tervezése, vizsgálata

 

 

Nem biztos a dolgában, gyorsan, pontosan, korrekt áron átvizsgáljuk forgalmazni kívánt élelmiszerének jelölését, és pontosan jelezzük a hibákat, javaslatot teszünk a megfelelő jelölésre.

Inkább tervezzük meg mi? Természetesen ez is lehetséges...

 

  06 20 975-6934
info@diatra.hu

 
 

Technológiai és üzem tervezés

Üzemek, technológiák és termékek tervezése, fejlesztése, gyakorlatias szemléletmóddal.

 

 

Hívjon minket!

06 20 975-6934

 
 

Ezt olvasta már?

Mi az a dunsztolás és miért nem használja az élelmiszeripar?

 

Sokszor halljuk, "már a nagymamám is így csinálta és semmi baja nem lett a terméknek"
Itt rögtön annyit hozzá tennék, nem biztos, hogy nem lett semmi baja a lekvárnak, lehet csak nem vették észre. Hisz nem csak akkor lehet romlott egy termék, ha penészes.

Üzemi körülmények között manapság a leggyakrabban használatos tartósítási mód  lekvároknál a hőkezelés, a...

tovább a teljes cikkhez...

 

 

Mi is az az ételallergia és étel intolerancia?

Mi a jelentőségük az élelmiszer iparban?

 

A két kifejezést sokan azonosnak gondolják, de a valóságban mást jelentenek. Még az intoleranciáért az emésztőrendszer a felelős, addig az allergiáért az immunrendszer...

tovább a teljes cikkhez...

 




 

Kocsis Bálint"Több céggel is volt már szerencsém dolgozni, de mindig úgy éreztem, hogy ki vagyok szolgáltatva a folyamatosan változó átláthatatlan jogszabályoknak.
Eldöntöttem, hogy megkeresem azt a vállalkozást, aki úgy képviseli cégemet élelmiszer biztonság, termék jelölés, termékfejlesztés terén, mintha az övé lenne.
A Diatrások számos alkalommal bizonyították, hogy a legjobbak az élelmiszeripar, élelmiszer gyártás terén, ezzel sok felesleges idegességtől, büntetéstől és költségtől kímélték már meg eddig is.

 

Akiknek nagyobb céljaik vannak és át akarják látni a folyamatokat a vállalkozásukban, számukra Diatra Mérnöki Iroda fogja adni a jogszabályoknak való megfelelést, hogy nekünk csak az értékestéssel kelljen foglalkoznunk"

Kocsis Bálint
mesterszakács - séf
a "CSÍKOS" márka tulajdonosa

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tudástár

 

Élelmiszerek jelölése?
5+1 hiba amibe a legtöbben belesétálnak...

 

Élelmiszert előállítani, kereskedelme forgalomba hozni, nem annyira könnyű feladat, mint ahogy azt a laikusok gondolják.

A kereskedelembe kerülő élelmiszernek finomnak, kreatívnak kell lennie, elvárás, hogy csomagolása legyen praktikus, figyelem felkeltő, természetesen legyen biztonságosan fogyasztható, valamint gazdaságosan előállítható.

Ha ez mind nem lenne elég, az élelmiszereknek és jelölésüknek több előírásnak is meg kell felelniük. Jelen cikkünkben a jelöléssel kapcsolatos előírásokat, és a velük kapcsolatos problémákat feszegetjük.

 

Amennyiben a kezdeti problémákon túljutottunk és van egy gazdaságos, piacképes termékünk, a forgalomba hozatal előtt, megfelelő jelöléssel kell ellátni. Természetesen a design nagyon fontos szempont, de most, a tartalmi részekre szeretnék kitérni.

 

Az élelmiszerek jelölésének előírásait a 1169/2011 EU rendelet szabályozza, de a konkrét élelmiszertől függően további előírások is vonatkozhatnak rá, pl. a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai.

 

Mondhatnám, hogy nem nagy kunszt, minden le van írva, csak alkalmazni kell az előírásokat. Ez a kijelentés igaz is lehetne, de a valóságban, legalábbis tapasztalataink szerint ez nem ennyire egyértelmű. Többször találkozunk nagy cégek termékei között is olyan jelöléssel ami nem felel meg az előírásoknak, de kisebb élelmiszeripari vállalkozások termékei, pár kivételtől eltekintve szinte mindig tartalmaznak kisebb - nagyobb hibákat.

 

Okozhat ez problémát?

Igen. Egyrészt hatósági ellenőrzésnél bírságot szabhatnak ki, ami- mivel a hibás tétel mennyisége alapján kerül megállapításra, igen tetemes lehet.
A másik probléma, hogy ha nem megfelelő tájékoztatást adnak a termékekkel kapcsolatban a vásárlóknak, akkor azok elpártolhatnak Önöktől.

 

Mi lehet az oka annak, hogy olyan sok a hibás jelölés?

Tapasztalataink szerint két fő okot tudunk megkülönböztetni:

 

1: Az élelmiszergyártó nem is törekszik rá, hogy megfelelő legyen a jelölés.

Ebben az esetben igazából nekünk nincs mit tennünk, előbb - utóbb a hatóság végezni fogja a munkáját, és feltehetően ennek következtében megváltozik majd a vállalkozó hozzáállása is....

 

2: Az élelmiszergyártó törekszik a megfelelő jelölés elkészítésével a megfelelő tájékoztatás megadására, de átfogó szakmai tudás és tapasztalat híján, vagy valamit nem vesz figyelembe, vagy valamit félreértelmez.
Sajnos a hatóság előbb -  utóbb ebben az esetben is tenni fogja a dolgát, bár kétségtelen, hogy ebben az esetben a vállalkozó joggal érezheti magát kiszolgáltatott helyzetben.

 

Mit lehet tenni, hogy elkerüljük a fenti problémát? Természetesen a legkézenfekvőbb megoldás, ha egy megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkező szakembert kérünk fel a jelölés tartalmi megtervezésére, vagy ellenőrzésére. Amennyiben ezt a megoldást választaná, örömmel állunk segítségére. :)

A másik megoldás, hogy megpróbálják a lehető legjobban elkészíteni a jelölést, amihez jelen cikkünkben próbálunk segítséget adni.

 

Sajnos egy rövid cikkben mindenre nem tudunk kitérni, de az 5+1 leggyakrabban felmerülő hibákat megmutatjuk Önöknek:

 

1: A termék neve nem megfelelő
Nagyon sok hibát követnek el ezen a ponton. Alapvető szabály, hogy a termék neve nem lehet megtévesztő.
Nem hívhatom a termékemet "almás homoktövis italnak", ha az almatartalom 60% a homoktövis tartalom 10%. Ebben az esetben "homoktövises almaital"-ról beszélhetünk.
Többször okoz problémát az MÉ előírásainak való nem megfelelés is. Egy példánál maradva: gyümölcsszörpnek csak abban az esetben hívhatunk egy terméket, ha annak vízben oldott szárazanyagtartalma legalább 60 ref % és gyümölcstartalma min. 33 % (MÉ 2-601/2/1).

 

2: Összetevők jelölése

Itt nagyon sokan követnek el hibát, mert bár azt szinte mindenki tudja, hogy minden összetevő felsorolása csökkenő sorrendben kötelező, de számos előírás tovább bonyolítja a helyzetet.
Gyakran találkozunk azzal a hibával, hogy egy összetett komponensnek nem jelölik az összetételét. Pl. amennyiben balzsamecetet tesznek egy termékbe nem elegendő azt feltüntetni. A balzsamecet után zárójelben annak összetevőinek a felsorolása is szükséges.

Szintén gyakori hiba, hogy az adalékanyagot a nevével jelölik a felsorolásban, ami félig ugyan jó, de a rendelet előírja, hogy adalékanyagokat vagy az E számukkal, vagy nevükkel és a csoportnevükkel kell feltüntetni. Azaz: nem "ciromsav" hanem pl. "étkezési sav: citromsav".

Szintén sokan nem veszik figyelembe azt az előírást, hogy amennyiben a termék nevében hivatkozunk egy összetevőre, vagy grafikailag azt megjelenítjük a csomagoláson, annak mennyiségét %-ban kifejezve fel kell tüntetni az összetevők felsorolásánál.

 

3: Allergének jelölése

Az a pont némileg az előzőhöz kapcsolódik, ugyanis az összetevők közül a 1169/2011 EU rendelet szerint allergénnek minősülő összetevőket ki kell emelni. Ezt az előírás az összetett alkotórészekre is vonatkozik, és többnyire aláhúzással, vagy vastagabb esetleg más színű betűvel érdemes megtenni.

Az allergénekkel és jelentőségükkel kapcsolatban korábbi cikkünket itt olvashatja el.

 

4: Tápértékadatok  jelölése

2016. december 13 óta néhány kivételtől eltekintve, minden csomagolt élelmiszeren kötelező feltüntetni az átlagos tápérték adatokat. Amennyiben ezek hiányoznak, az már önmagában is eléggé súlyos hibának számít. Sokszor találkozunk olyan jelöléssel ahol látható, hogy a gyártó próbálta az adatokat feltüntetni de ezt nem megfelelően tette.
A rendelet pontosan megszabja, hogy a jelölésnek milyen adatokat, milyen sorrendben kell tartalmaznia, valamint az adatok meghatározásának módszereit is pontosan előírja.
A nem így készült tápértékjelölés nem megfelelő, és sajnos egy másik hasonló termékről lemásolt tápértéktáblázat sem elfogadható, hiszen a számítást vagy mérést jegyzőkönyvvel kell tudni igazolni.

 

5: Minőség megőrzési idő:

Többször találkozunk "lejárati idő:" illetve "szavatossági idő:" jelölésekkel amik élelmiszerekre nézve nem értelmezhetőek.
Egy élelmiszernek vagy minőség megőrzési ideje, vagy fogyaszthatósági ideje lehet. Akit érdekel mi a különbség és mikor melyiket kell alkalmazni olvassa el korábbi cikkünket itt.

Gyakoribb hiba, a dátum nem megfelelő formátumban való jelölése. Logikusnak tűnik a Magyarországon elterjedt (év, hó, nap) jelölés, azonban ez nem megfelelő. Az EU harmonizáció miatt az élelmiszereken a dátumot (nap, hónap, év) formátumban kell megjeleníteni, és amennyiben ezt kódolt formában teszik, a jelentésükre fel kell hívni a vásárlók figyelmét.

Azaz helyes a " Minőségét megőrzi: 08. 04. 18. (nap, hó, év)" és a "Minőségét megőrzi: 08. április, 2018" jelölés.

 

+1 Termékkel kapcsolatos állítások:

Természetesen érthető, hogy a termék eladásának érdekében a gyártók szeretnék kiemelni annak előnyös pl. élettani hatásait. Ezen a téren azonban nagyon körültekintően kell eljárni.  Az élelmiszerek tápanyag összetételére és egészségre vonatkozó állításokkal kapcsolatos lehetőségeket a 1924/2006 EK rendelet szabályozza.
Tömören a lényeg: a termékkel kapcsolatban állítást csak akkor fogalmazhatunk meg ha az a termékre vonatkozó tudományos vizsgálatokkal igazolható. Azaz a magas C vitamin tartalmú homoktövis italról nem állíthatom, hogy jótékony hatással van az immunrendszerre.

Mivel a C vitaminról tudományosan bizonyítható, hogy van ilyen hatása helyesen az állítást a következő képen lehet megfogalmazni: " A C vitamin jótékony hatást gyakorolhat az immunrendszerre, 100 ml termék 80 mg C vitamint tartalmaz."

 

Az alkalmazható állításokról pozitív lista készül, tehát csak azok használhatóak amit a rendelet megenged.

 

Ez az előírás nem csak a címkére, hanem minden termékismertetőre is vonatkozik!

 

Remélem rövid kis cikkünk segítségükre lesz a helyes élelmiszerjelölés elkészítésében, hiszen gyakori hibákat emeltünk ki.

 

 

A táméval kapcsolatos kérdésekkel, örömmel állok rendelkezésükre.

 

                                                                                       

Traszkovics Zsolt

élelmiszermérnök

traszkovics@diatra.hu

 


 

Néhány példa:

 

 

 

 

 

Képileg hivatkozik összetevőkre, de a felsorolásban nincs kiemelve a %-os mennyisége.

     
A molnárka nem szerepel a felsorolásban, összetett alkotok összetétele nincs jelölve (molnárka, kőrözőt), allergének jelölése hiányzik, dátum formátuma nem megfelelő,
Van egy további hiba is. Aki megtalálja és jelzi felénk, 5% kedvezményt kap jelölés ellenőrzése szolgáltatásunkból... :)
 
     

 


 

További cikkek

 

Tetszett a cikk? Kövesse cégünk közösségi oldalát, és további cikkekkel, érdekességekkel lepjük meg időről időre.

 

Youtube csatornánk