"Élelmiszerbotrány" avagy gyengébb minőség a magyaroknak?

 

Egy NÉBIH vizsgálat nagyon nagy port kavart, mely szerint a multik Magyarországra és Kelet-európába rosszabb minőségű termékeket adnak el azonos néven, mint nyugatabbra.

 

A Blikkben megjelenő cikkhez kérték ki véleményemet, mint élelmiszermérnök, de mivel ezt a témát nagyon nehéz két mondatba összefoglalni, gondoltam kicsit részletesebben írok a kérdésről az élelmiszermérnök szemével.

 

Elöljáróban szeretném elmondani, hogy nem célom állást foglalni ez ügyben. Egyrészt azért, mert pont annyi információm van, mint bárki másnak a médiából,  másrészről fontosnak tartom megemlíteni, hogy nem vagyok "multi" párti, hiszen cégünknél kimondottan kis és közép méretű élelmiszeripari vállalkozások szakmai segítésével foglalkozunk.

 

Tehát valóban igaz, hogy rosszabb minőséget adnak nekünk?

Természetesen lehetséges, bár a "némileg különböző" jobb kifejezés! Csakhogy ez nem ennyire egyszerű.

 

Van két fontos szempont, amit egy élelmiszer előállító minden esetben figyelembe vesz egy termék kifejlesztésénél, illetve gyártásánál.

 

Az egyik természetesen a haszon. Lehet szidni bárkit, de legyünk őszinték, ha valaki valamilyen vállalkozást csinál, terméket állít elő, vagy szolgáltatást nyújt, azt a haszonért teszi. Akkor is ha multi és akkor is ha icipici őstermelő. És igen, ha lehet a nagyobb haszonért. Természetesen, nagyon nem helyes, ha ezt a célt etikátlan módszerekkel teszi, de az egy más kérdés.

 

A másik fontos szempont részben következik az előzőből.

Ahhoz, hogy nagy hasznot tudjunk termelni, sokat kell eladni a termékekből, és természetesen az sem árt, ha alacsonyabb költséggel tudjuk előállítani.
 

Az első érdekesség itt kezdődik. Az emberek ízlése ugyanis nem egyforma. Mindenkinek vannak kedvenc ételei, vannak amiket elfogyaszt és van amit nagy ívben kerül. Van aki az édesebb lekvárt szereti, és van aki a savanykásabbat.

Mikor egy vállalkozás terméket állít elő, akkor vajon kinek az ízlése szerint fogja azt elkészíteni?
A saját ízlése szerint? Esetleg a kollégák ízlése szerint?

Amennyiben valóban eladható terméket szeretne, közvélemény kutatást fog tartani, azaz különböző variációban el fogja készíteni a terméket, és sok - sok emberrel megfogja kóstoltatni, majd megkérdezi a véleményüket.

Az így begyűjtött információkból fogja meghatározni, hogy pl. kevesebb cukor, vagy több gyümölcs kell ahhoz, hogy az emberek többségének megfelelő legyen a termék íze.

Lehet, hogy ez különös, de az emberek ízlése változó, és ez földrajzi területek, országok szerint is kimutatható.

 

Természetesen nem állítom, hogy a mostani konkrét esetekben ez az ok, de egy multi mivel megteheti, szinte biztos, hogy ennyit megtesz a nagyobb eladás érdekében.

 

Egy másik érdekes szempont, hogy milyen alapanyagok érhetőek el gazdaságosan az adott térségben.
A médiában  olvastam, hogy egy híres italnál, nálunk nem cukrot, hanem glükóz-fruktóz szirupot használnak édesítésre.

Tény, hogy ez utóbbi gazdaságosabb. Nem cukorrépából, hanem kukoricából állítják elő egy enzimes eljárás segítségével.

 

Miért lehet, nálunk így, máshol cukorral készül?

A fentebb említett érzékszervi kedveltségi teszteken túl talán az is, hogy hazánkban a cukorgyártás gyakorlatilag megszűnt. Azaz cukrot külföldről lehet behozni kukoricánk viszont van.
Amennyiben jók az értesüléseim, az említett nagy üdítőital gyártó, Magyarországon termelt kukoricából készült glükóz-fruktóz szirupot használ, tehát a magyar mezőgazdaságot valamelyest támogatja is.

 

Természetesen mivel így, az előállítás is gazdaságosabb nem jár rosszul, de igazából mi, magyarok sem.

A glükóz-fruktóz szörpöt egyébként nagyon sok magyar terméknél, magyar gyártók  is használják cukor helyett.

 

Sajnos hazánkra szintén jellemző, hogy a fizetőképes kereslet jóval alacsonyabb mint más Európai országokban. Azaz a magyarok többsége vásárlásnál, nem a minőséget nézi, hanem az árat.

Ez véleményem szerint nagyon nem helyes, de amíg ez így van, szinte biztos, hogy a gyártók is figyelembe fogják venni ezt a szempontot is.

 

Nem állítom, hogy az említett különbségek ezen okokból származnak, de talán érdemes lenne megkérdezni az érintett gyártók véleményét is.

 

 

Csak néhány érdekesség...

 

Ha valakinek megvan a kedvenc sörmárkája és azt kóstolta külföldön is, biztosan észrevette, hogy mennyivel másabb.
Ennek az oka szintén nem a magyarok átvágása, hanem pl. a felhasznált víz minőségének különbsége. Bizonyos söröknél kezelik is a vizet, hogy sztenderdebb legyen a termék, de az igazán jó sör, forrásvízből készül... és a forrást nem lehet áttelepíteni más országba.

 

Szintén nem a multik védelmében, és főként nem a magyar cégek ellen, de fontosnak tartom megjegyezni, hogy nagyon sok magyar termék, amit magyar cégek állítanak elő szintén nagyon silány minőségű. Ennek ellenére vígan sok pénzt hagyunk ott értük a boltban, mert magyar termék... Persze nagyon jó minőségű magyar termékek is vannak, de sajnos azoknak értelem szerüen az ára is magasabb...

 

Végezetül talán annyit, hogy mindig nézzük meg a termék címkéjét, de ne csak elöl, hanem hátul is.

Ha már megnéztük, értelmezzük, és jöjjünk rá, hogy a 30 % gyümölcstartalom 100 Ft-ért nem feltétlenül olcsóbb, mint a 80 % gyümölcstartalom 110 Ft-ért.

 

Ha nem szimpatikus a "tucat multi cucc", akkor vásároljunk Magyar terméket, és fogadjuk el, hogy az lehet valamivel drágább, de itt is nézzük a minőséget.

 

 

A táméval kapcsolatos kérdésekkel, örömmel állok rendelkezésükre.

 

                                                                                       

Traszkovics Zsolt

élelmiszermérnök

traszkovics@diatra.hu

 

---

 

A témához kapcsolódó cikk:

 

Jó minőségű élelmiszert szeretne?

Ezeket az információkat nézze meg a címkén!

 

A legtöbb vásárló szeretne jó minőségű élelmiszert vásárolni, vagy legalább is olyan élelmiszert ami az adott minőségnek megfelelő árszínvonalat képviseli.

Sajnos némi szakértelem nélkül ez nem egyszerű feladat, már csak azért sem, mert a gyártók mindent elkövetnek, hogy az ő terméküket vásároljuk meg.

Cikkünkben megmondjuk mire érdemes odafigyelni a termék címkéjén...

 

 

---

 

További cikkek

 

Tetszett a cikk? Kövesse cégünk közösségi oldalát, és további cikkekkel, érdekességekkel lepjük meg időről időre.